Az Úr a Te őriződ!
Nem szunnyad nem alszik Izrael őrizője!
Őrizz engem mint szemed fényét rejts el szárnyaid árnyékába! Isten szárnyai alatt van a menedekunk!
Teljes gondviseles, védelem biztonság!
Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az teljes biztonságban ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!
Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom! Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnyai alá gyűjti a csibéit. (Mt 23,37)
Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége. Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. (Zsolt 36,8)
„Erre Boáz így felelt: „Mindent elmondtak nekem, amit az anyósoddal tettél azután, hogy a férjed meghalt. Tudom, hogy elhagytad apádat, anyádat, szülőföldedet, és eljöttél anyósoddal együtt egy olyan néphez, amelyet azelőtt nem ismertél. Az Örökkévaló jutalmazzon meg mindazért a jóért, amit tettél! Legyen teljes a jutalmad az Örökkévalótól, Izráel Istenétől — hiszen ő az, akinek szárnyai alatt oltalmat kerestél, amikor ide jöttél”.”
Ruth könyve 2:11-12 ERV-HU
„Boáz pedig evett-ivott, és felvidult. Azután a gabona-halom szélén lefeküdt aludni. Azután Ruth is odament, felhajtotta Boáz takaróját, és a férfi lábához feküdt. Éjféltájban Boáz felriadt, és nagyon meglepődött, amikor látta, hogy egy asszony fekszik a lábánál. „Ki vagy te?” — kérdezte. Az így válaszolt: „Ruth vagyok, a szolgálód. Kérlek, vegyél oltalmadba, mert te vagy az a közeli rokon, aki megválthatsz engem!” Boáz ezt felelte: „Áldjon meg az Örökkévaló, édes leányom! Amit most tettél, még jobban mutatja, milyen hűséges és jóságos vagy, mint amit korábban tettél! Hiszen férjhez mehettél volna valamelyik fiatalemberhez, akár gazdaghoz, akár szegényhez, de nem tetted. Ne félj, megteszek érted mindent, amit kérsz. Hiszen az egész város tudja, milyen nemes és derék asszony vagy!”
Ruth könyve 3:7-11 ERV
„Felneveltelek, s felnőttél, mint mezőn a fű. Nagyra nőttél, felserdültél, szépségről szépségre jutottál, melleid kigömbölyödtek, hajad hosszúra nőtt, de meztelen maradtál és védtelen. Arra jártam, és láttam, hogy érett vagy már a szerelemre, eljött az időd! Akkor palástom szárnyával betakartalak, hogy ne légy meztelen, eljegyeztelek, szövetségre léptem veled, és az enyém lettél — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.
Ezékiel próféta könyve 16:7-8 ERV-HU
„Készíts két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles fedelet is színaranyból! Készíts két kerúbot szintén aranyból! Ötvösmunkával készítsd azokat a födél két végére. Az egyik kerúbot az egyik végére készítsd, a másik kerúbot a másik végére, a födél két végére készítsétek a kerúbokat! A kerúbok kiterjesztett szárnnyal legyenek rajta, betakarva szárnyukkal a födelet, és egymás felé forduljanak. A kerúbok arca a födél felé forduljon! A födelet tedd a ládára, a ládába pedig tedd bele a Bizonyságot, amelyet neked adok. Ott jelenek meg neked, és beszélek veled a födélről, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak. Beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Izráel fiainak.”
2Mózes 25:17-22
Te, aki kerúbokon trónolsz, jelenj meg ragyogva”
Zsoltárok 80:2 HUNB
„Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán suhant. Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem.”
Zsoltárok 18:11, 20 HUNB
Mint repeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet, oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja. (Ézs 31,5)
Mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes, kiterjesztett szárnyára veszi, evezőtollán hordozza őket. (5Móz 32,11)
Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól. Sátradhoz közel sem férhet csapás! Ne félj és ne rettegj! Egy ellened készült fegyver sem lesz jo szerencsés! Mert úgy lesz ez nékem, mint a Noé özönvize; miként megesküvém, hogy nem megy át többé Noé özönvize e földön, úgy esküszöm meg, hogy rád többé nem haragszom, és téged meg nem feddelek. Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad. Oh te szegény, szélvésztől hányt, vígasztalás nélkül való! Ímé, ólomporba rakom köveidet, és zafirokra alapítalak. Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád.
Mert így szól az én Uram, az Úr, Izráel Szentje: A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek! De ti nem akarjátok, inkább ezt mondjátok: Nem úgy lesz az, hanem lóháton vágtatunk! Hát majd vágtatnotok kell! Gyorsan akartok hajtani? Hát majd gyorsak lesznek üldözőitek! Egy ember fenyegetésére ezrével elfuttok, öt ember fenyegetésére úgy elfuttok, hogy nem marad más belőletek, csak egy jelzőpózna a hegytetőn és egy zászlórúd a halmon. De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson. Mert bár ítélő Isten az Úr, boldogok mindazok, akik benne reménykednek.” Ézsaiás 30:15-18 HUNB
